Tityitotyi Kismuki ma belelendült a járásba. Eddig is tett pár lépést, sőt a kertben már többet is, de eddig inkább a mi kedvünkért. Ma viszont fogta magát, kifordult az asztaltól (ezt ma először, eddig irányba kellett állítani), és magától vette a kezdeti lendületet, ami végigvitte a házon. Annyira belejött, hogy le sem akart állni. Karok a magasban, és így, kis mérlegként tipegés mindenfelé egyre kevesebb borulással. Ma délelőtt kimentünk vele a játszótérre, ahol már a dombra is felment egyedül.:)
Vicces, ma a legek napja volt: legtöbb séta és legtöbb alvás nappal (sajnos nem éjszaka) - átlépte a 3 órát! Igaz, volt mit pótolni, mert hajnalban 2 órát virrasztott(unk). A héten másodszor nem lehetett visszaaltatni, ezért hónapok óta először újra az ágyunkban landolt. Okoltuk a hideg frontot, meg a fogait, de nem találtam újabb fehér nyomokat a szájában. Aztán rájöttem, hogy valahol olvastam, hogy amikor elkezdenek járni, egyben elkezdenek újra felébredni éjszaka, mivel ez egy nagyon intenzív új élmény nekik, ami egyben érdekes, de félelmetes is. Remélem, gyorsan túl leszünk rajta, mert alvásból nem állok valami fényesen az utóbbi időben...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése