Törpi és a beszéd

Hogy hogy lett Törpi, rejtély. Vagyis annyira nem az, mert pár hónapos korában sokszor hívtam így, de hónapok óta nagy erőfeszítésekkel ügyelek arra, h a lehető legtöbbször Dávidnak szólítsam.

Törpi, tehát ahogy magát hívja, már folyamatosan beszél, és a könyveiben lévő képek 90%-át felismeri, a maradék 10%-ot pedig halandzsa nyelven írja le (olyan nincs, hogy a mi ez?-re nincs válasz). Vannak sajátos, törpis kifejezések: ilyen pl. a maj, ami a nap. Következetesen használja, és pontosan tudja, h miről van szó, mikor mi napról beszélünk, de ő kitart a maj mellett. Egyik reggel - én még ágyban - hallom, h az apja kihúzza a függönyt, mire ő örömmel konstatálja, h "süt a maj", ezután beirányítja az apját hozzám, a még sötét hálóba, és közli, h "hopp, eltűnt a maj.":) Jencivel folyamatosan törjük a fejünket, honnan szedheti ezt a szót, de nem bírunk rájönni. Hát, még az milyen nehezen derült ki, h az unalomig ismételt maj szó mit jelent. Mondta ő már hónapokkal ezelőtt is, de anya és apa nem értette, besoroltuk majt is a halandzsa nyelv elemei közé.
Ilyen sajátos kifejezés még a "zottini" (=zokni), igaz, hangzásában ez azért némi segítséget nyújt a beazonosításban, és ritkán kerül elő anélkül, h éppen nem le- vagy felhúznánk a zokniját.

A könyveiben már nem csak felismeri a képeket, hanem történeteket is mesél: van pl. a répa, a cica, a fűnyíró, az elefánt, a másik oldalon pedig cselekvés közben láthatjuk őket, így Törpi elmondja, hogy a "cica szedi a répát", az "elefánt tolja a fűnyít" (ok, ez is a sajátos szavak egyike), a "vauvau ugat", a "hápi úszik a vizen", a "szöcske ugrál" (ezt mutatja is) stb. A legcukibb, hogy elkezdett kérdezni: "az, mi az?" Elmondjuk, elismétli, és megtanulta.:)

Vannak összetartozó kifejezések is, pl ha vizet vagy kavicsot lát, mindig hozzáteszi, h "zsupp bele". Nagy vizek mindegyike aDuna, erről pedig rögtön asszociál a hinta palintára. Ha pedig a banán feltűnik egy könyvben, azonnal elindul a spejzba és közli, h "Törpi eszem banán hamm".

Esténként, már a kiságyban, ha nehezebben alszik el, hívogat: "anya gyeje", erre többségében nem mozdulok, próbálom függetleníteni magamtól az elalvását, erre újabb hívómondattal próbálkozik: "anya gyeje picit".:)

Igaza volt Répusnak, 1 éves kor előtt még kemény az élet egy babával, 2 éves kor felett jön a dackorszak, az 1-2 év közötti időszak viszont a szuperbónusz. :)