A múlt heti sorozatos bölcsiben-altatási kudarcaim után a gondozónők azt tanácsolják, h vigyem be az alvós szettet, és majd megpróbálják ők elaltatni. Tegnap ui egészen sokáig kísérleteztünk, de semmi módszerem nincs arra, hogyan tartsak egy kiságyhoz, csendhez, egyedülléthez szokott másfél évest egy szimpla matracon a földre fektetve. Ebben a helyzetben ő csak játszani szokott velünk, úh itt is ezt tette. Mikor már az összes gyerek aludt, ő meg még mindig csak bukfencezett és ugrált (hálózsákban!) a szivacson, jobbnak láttam összecsomagolni, és immáron harmadszor alvás nélkül elhagyni vele a bölcsit. Történt mindez tegnap.
Mert hogy ma eljöttem fél 10-kor. Kicsit sírt, de megnyugtatták - úgy döntöttem, nem hagyom csak úgy ott, mindig elköszönök tőle, akkor is, ha ilyenkor nem akar elengedni és sokkal nehezebb lelépni. Délre visszamentem és vártam a kocsiban. Így beszéltük meg. Bevittem a laptopot, h ha véletlenül elaludna, akkor tudjak dolgozni, míg várok rá (első alkalommal nagyon fontos, h anya ott legyen ébredéskor), de ki sem pakoltam a kocsiból, mert tudtam, h mindjárt szólnak, h menjek be az üvöltő gyerekemért.
Közben társ beszoktató anyuka éppen kihozta a lányát, eldumáltuk az időt, mire jött egy sms, h Dávid sírás nélkül, negyed óra alatt elaludt!!!! Csináltak neki egy kuckót a szoba végében, egyik oldalról mellette volt a fal, a többi oldalról körbepárnázták, így már kiságy-szerűben aludhatott, és állítólag Andi csak ült mellette, ő pedig szépen elaludt. Megkérdezte tőle, h símogassa-e a hátát, de egy határozott nemmel visszautasította. 2 órát aludt.:) Tiszta boldog voltam, meg persze szar is volt, h csak így elaludt egy idegennel. De ez persze csak vicc. Ok, egy kicsit igaz. Optimista lettem, de azért azt ne felejtsük el, h tegnap negyed 9-kor már aludt, így ma negyed 7-kor kelt. Kíváncsi leszek, hogy működik a módszer egy 7 órai kelés után negyed 1-kor...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése