3-ra hívtuk a vendég sereget, a nagyszülők után Zsuzskáék érkeztek elsőként Natival, aztán Ákosék a két kispasival, de jöttek Andiék is a kis cukiság Flórával, aki majdnem a legkisebb volt, mégis mindenkivel barátkozott, Répuék 3 gyerekkel, Anitáék a két csajszival, Csillááék, akik szorgalmasan fotóztak helyettünk is, és viszonylag sokáig tűrték a gyerek zsivajt, és végül, de nem utolsó sorban megérkezett Reni Ábellel.
A délután csattanója az ajándék volt, drága vendégeink meglepték egyetlenünket egy trambulinnal. A sors ajándéka, hogy aznap pont tavaszi idő volt (előtte és utána is fagyott és havazott), úh miután Dávid üdvrivalgásban tört ki az apukák által a kertben össze is állított ugráló láttán, 1 órán keresztül ki sem lehetett robbantani onnan. Mivel ő volt az ünnepelt, folyamatosan ugrálhatott, körülötte vetésforgóban cserélődtek a gyerekek - nagyok és kicsik csoportja váltotta egymást.
Mikor sötétedni kezdett - nehézségek árán ugyan, de - betereltük őket újra a házba, ahol következett a gyerekek által legkedveltebb parti rész, a születésnapi torta. Saját magam meglepetésére is, öngyulladó gyertyákat sikerült vásárolnom, ami elfújás után 30mp-cel újra meggyújtotta magát. Vicces volt, nagyon tetszett az aprótalpúaknak. Jó kis este volt, Dávid nagyon boldog volt, mondta is, hogy nagyon örült a sok vendégnek, az ajándékoknak és jól érezte magát. Igaz, egy fél órán keresztül pakoltunk a szobájában a buli végén, mert bokáig ért a játék, de ennek örültünk, hiszen nagyon jól elvolt a gyerek sereg felnőtt kíséret nélkül is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése