Ma valójában semmi érdemleges nem történt, leszámítva, hogy az APEH által engedélyezett 12 havi részletfizetési lehetőségnek hála ma befizettem az elsőt. Így jóval kevésbé fáj.
Dávid tegnap délelőtt 10 perc alatt elaludt egyedül, ezt viszont délután zéró alvás követte, mert kemény voltam és nem szoptattam. Na de este fél 9-től reggel 7-ig aludt, ébredés nélkül. Egy igazi kis cukipasi. Újra kipihent és hálás vagyok. :-)
Ma délelőtt 10-től majdnem fél 12-ig küzdöttünk az elalvással, ami végül sikerült és 3/4 1-ig tartott. Délután nem megy. Beadom a derekam, szoptatok, de úgy sem. Hopp, kinyírtam a jolly-jokert? Összezavartam szegényt, felébredt a kiságyba landolás közben és nem értette, mi van. Kemény leszek, nem csinálok ilyet többet. Legalább este 8-kor már alszik.
Tényleg nem bír egyik nap sem olyan lenni, mint a másik? Mikor mondhatom ki végre, hogy egyedül alszik el?
Ma sok telefonhívást kapok. Mégsem felejtettek el. Juhuuu! Ezt csokievéssel ünnepeltem. Majd letornázom Jenci ajándék bordásfalán, ha végre felkerül a falra.
Az Ersténél kiderül, hogy nem jól adtak be egy papírt a Földhivatalhoz, amit nem korrigáltak, úh most nincsenek rajta széljegyben a tulajdoni lapunkon. Bevallom meglegyintett egy halovány reménysugár, hogy nem tartozunk a banknak, de aztán felébredtem. Lehet, hogy most kellene az Antillákra költöznünk...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése