Szobatisztaság

Feb. 22-én, szerdán elkezdődött. Edit, az egyik kedvenc bölcsis gondozónőnk kedden feldobta: holnap kezdjük Jázminnal a szobatisztaságra szoktatást, ha gondolod, hozz be Dávidnak is egy adag váltóruhát, és csatlakozhat. Szerintünk teljesen érett rá. Annyira készültem rá, hogy majd tavasszal, és akkor kitartóan, és rákészülök, hogy teljesen meglepett ez a hirtelen spontaneizmus. Végül is miért ne? Bevittem. Első nap kétszer pisilt be, aztán többet nem. Igaz, 5 percenként szólt bent az oviban, hogy pisilni kell, de becsületére legyen mondva, mindig pisilt is. Másnap már nem pisilt be, és azóta sem (2 és fél hét telt el). OK, volt olyan, hogy kint játszott az udvaron, és szólt ugyan, de mire lehámoztuk róla a ruhát, bement. Ám feltűnően gyorsan leszokott a pelusról pisilésnél. A kaki más téma, az valahogy nehezebb. De érdekes módon kakis alsónacit sem mostunk (az ovi és én) sokszor. Igaz, azért nem, mert inkább visszatartotta ez a Kismókus, mintsem hogy beletolja a nadrágba. Merthogy a wc az még mumus, barna medve szempontból. Az oviban állítólag már sikerült. Sőt míg itthon azért nem egyszer előfordult, hogy kérte a pelust, addig az oviban mindenkinek büszkén újságolta, hogy neki már nincs erre szüksége. Csak alváshoz, de ez már részlet kérdés.

A héten Évi Maminál és Toncsi Papinál nyaralt Dávid, és ott is nagyon ügyes volt. Gyakorlatilag a második naptól kezdve már kintre sem kap pelenkát. De a kaki miatt náluk is pelusért könyörgött.

Ma viszont megtört a jég, lehet, hogy Baláék wc-je váltotta ki a hatást. Átmentünk Pannit köszönteni, és ott náluk kétszer is a wc-be csobbantottuk a barna csomagot. Ezen felbátorodva ma este kikéredzkedett a fürdőkádból, mert "jön a pisi és a kaki".:) Most a bili volt soron. És vártunk ugyan rá egy darabig törülközőbe tekerve (közben elénekeltük a Bob Mester nyitódalt vagy 15ször), de sikerült!! Annyira boldog volt, és mi is.:) Meg kellett nézni, majd bele kellett csobbantani a nagy wc-be. "Látod, mondtam, hogy várjunk!" - konstatálta a sikert a nagyfiú.:)