Egy kissé megkésve, de így augusztusban már nem márciusi dátummal foglalom össze, milyen is ő 4 évesen.
Szépen, választékosan beszél, többen csodálkoztak ezen, hogy mennyire. Nagyon érdeklik a tudományos dolgok, egy felnőtteknek szóló Titanikos film (ahol mindössze egy darabját próbálják a felszínre hozni tudósok) teljesen leköti egy órán keresztül. Tavasszal még nagy Titanic és dínó lázban ég, ez nyárra sokat enyhül, mér érdekli, de már nem csüng rajtuk. De ugyanígy olvastuk neki a Mi Micsoda sorozat felnőtteknek szóló Nap c. könyvét is, amit teljes érdeklődéssel hallgat, a bolygók méreteitől kezdve, a nap átmérőjén át, hogy milyen szögben éri a földet, hány fokos a belseje, hogyan változnak az évszakok és mi az a teljes napfogyatkozás. A Vad Magyarország c. a magyar élővilágról (szintén felnőtteknek) szóló dvd-t szintén rongyosra nézte. Több kisgyerek járt nálunk, akiket egy percre nem kötött le.
Tavasz óta önállóan felkel, csak nagyon ritkán kiabálja a szokásos dallamos "felébredtem!"-et (inkább, ha nem vagyunk otthon), kimegy pisilni és csak azután keresi meg Apát. De arra is volt példa, hogy elkezdett pizsamában játszani az autóival és nem ébresztett minket. Továbbra is szuperül alszik, este 9-fél 10-től reggel 7 - fél 8-ig. Ez alól kivétel csak kb 2 hónap volt, mikor elkezdett korán világosodni tavasszal. Egyre korábban ébredt, míg a rekord a fél 6 lett. Kissé bepánikoltam, h ez így marad (még ha nem is én kelek hozzá), de aztán visszaállt a normál kerékvágásba. Nem jár át hozzánk éjszaka, nem megy ki pisilni, szépen, nyugodtan végigalussza az éjszakát. A szobatisztává válás óta egyetlen baleset sem történt.
107 cm magas, 17 kg jelenleg és 28-as cipőt hord. Nagy kedvencei továbbra is az autók, ezt többször hangsúlyozza, hogy mennyire szereti az autóit, ám ha olvasunk neki, sokkal több minden érdekli. Imádja az állatokat, különösen a halakat, a cetek (bálna, delfin) a kedvencei, valamint a cápa. Tavasszal jártunk a Tropicariumban, hihetetlenül élvezte, a végén a rája simogatótól egy órán keresztül nem tudtuk elrángatni (jól meg is fázott a hideg vízben ázás miatt). A Bogyó és Babócáról így már lejött, helyette nagy kedvencek lettek a Micimackós könyvek és filmek, a már említett tudományos könyvek, a Mi Micsoda sorozat mini vagy junior könyvei, de Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek is tetszik neki és már hosszú, kép nélküli meséket is szívesen hallgat (pl. Kádár Annamária Mesepszichológia könyvének végén lévő tanulságos meséket, vagy a Bársony nyuszit - minimális illusztrációval, vagy békésebb népmeséket - bár ez utóbbiak nem lettek kedvencei.) Nagyon megszerette a Pöttyös Panni könyveket is, de szívesen hallgatja a Kukori sztorikat is.
Egyébként egy kis hízelgő, szeretgetős és magát szerettetgető kismókus, aki nagyon jól lejött a hisztiről idén. Duzzogások és akaratoskodások persze vannak, de jól kezelhetők. Meg lehet vele beszélni mindent, néha egészen felnőttes megjegyzései vannak ("Anya, gyere adok egy puszit, hogy ne legyen rossz kedved." - ez persze éppen akkor volt, mikor felbosszantott, de azonnal el kellett mosolyodnom magam erre, úh már használja fiús rafkósságát.:))
Tavasszal egyik pillanatról a másikra megtanulta önállóan hajtani a hintát, ez számomra teljes meglepetés volt, mert pár nappal korábban, még magyaráztam neki, mikor dőljön hátra és mikor hajtsa be maga alá a lábát. Persze az óvodai gyakorlásokról lemaradtunk. Most augusztusban pedig elkezdte használni a pótkerekes biciklijét, ami nagyon nehezen ment először, de 1-2 nap alatt ráérzett és most nagyon tetszik neki. Emelkedőre még nem megy fel, de ami késik, nem múlik.
Továbbra is szépen eszik, tehát nem csupa maszat evés után, ellenben túl sokat nem eszik. Ez meg is látszik a testalkatán, a 2 éves kis pufók angyalkából egy rendesen megnyúlt vékonyka, ám izmos kisfiú lett. Kedvencei a bableves, meggyleves, borsó leves, gomba minden mennyiségben, tarhonya, spenót (ezt imádja) tojással, párizsi (na persze nem az egészségesebb felvágottak), krumplis tészta, és nyártól a hotdog.
Hálistennek továbbra sem beteges, idén nem is volt komolyabb betegsége, egyszer-kétszer volt lázas, plusz náthás, ennyi.
2013. augusztus 20., kedd
2013. június 28., péntek
Törpi száj
Tegnapelőtti:
- Apa: Totyi, eltörted ezt?
- Dávid: én nem törtem el. Okos kisfiú vagyok, nem török el semmit.
:)
- Anya, anya, egy felhőcsiklandozó leégett!!
- Anya, hányás illatom van! (egy kiadós hányás után)
- Anya, maradj ebben a szép ruhában, ne vedd le, ebben menjünk ki porolni!
És a továbbiak: a vizen most már nem gólya úszik (próbál rá figyelni), hanem PÓLYA :)
"befektet kaptunk"
- Anya, tudom már mi legyen a kistesó neve: Áron. Győzzük le apát! :)
- Apa: Totyi, eltörted ezt?
- Dávid: én nem törtem el. Okos kisfiú vagyok, nem török el semmit.
:)
- Anya, anya, egy felhőcsiklandozó leégett!!
- Anya, hányás illatom van! (egy kiadós hányás után)
- Anya, maradj ebben a szép ruhában, ne vedd le, ebben menjünk ki porolni!
És a továbbiak: a vizen most már nem gólya úszik (próbál rá figyelni), hanem PÓLYA :)
"befektet kaptunk"
- Anya, tudom már mi legyen a kistesó neve: Áron. Győzzük le apát! :)
2013. március 25., hétfő
Márc 25 és havazik!!!!
ezt már nem lehet kibírni!!! reggel mínusz 1 fok, mikor lesz már ennek vége???
2013. március 10., vasárnap
4 éves szülinapi parti
Ekkora létszámban még nem szerveztünk születésnapi partit, de mivel
egy család kivételével mindenki elfogadta a meghívást, tele töltöttük a
házat gyerekkel és felnőttel egyaránt március 9-én. Együtt díszítettük
fel a nappalit, Dávid Apával elment héliumos lufit szerezni, aminek nagy
sikere volt a gyerekek között. A dínós tortát egy profi cukrász
vállalkozás készítette (https://www.facebook.com/photo.php?fbid=495794363812126&set=a.295053637219534.68272.286927351365496&type=1&theater), és nem csak szépre, de nagyon finomra is sikerült csokis tölteléke ellenére is.
3-ra hívtuk a vendég sereget, a nagyszülők után Zsuzskáék érkeztek elsőként Natival, aztán Ákosék a két kispasival, de jöttek Andiék is a kis cukiság Flórával, aki majdnem a legkisebb volt, mégis mindenkivel barátkozott, Répuék 3 gyerekkel, Anitáék a két csajszival, Csillááék, akik szorgalmasan fotóztak helyettünk is, és viszonylag sokáig tűrték a gyerek zsivajt, és végül, de nem utolsó sorban megérkezett Reni Ábellel.
A délután csattanója az ajándék volt, drága vendégeink meglepték egyetlenünket egy trambulinnal. A sors ajándéka, hogy aznap pont tavaszi idő volt (előtte és utána is fagyott és havazott), úh miután Dávid üdvrivalgásban tört ki az apukák által a kertben össze is állított ugráló láttán, 1 órán keresztül ki sem lehetett robbantani onnan. Mivel ő volt az ünnepelt, folyamatosan ugrálhatott, körülötte vetésforgóban cserélődtek a gyerekek - nagyok és kicsik csoportja váltotta egymást.
Mikor sötétedni kezdett - nehézségek árán ugyan, de - betereltük őket újra a házba, ahol következett a gyerekek által legkedveltebb parti rész, a születésnapi torta. Saját magam meglepetésére is, öngyulladó gyertyákat sikerült vásárolnom, ami elfújás után 30mp-cel újra meggyújtotta magát. Vicces volt, nagyon tetszett az aprótalpúaknak. Jó kis este volt, Dávid nagyon boldog volt, mondta is, hogy nagyon örült a sok vendégnek, az ajándékoknak és jól érezte magát. Igaz, egy fél órán keresztül pakoltunk a szobájában a buli végén, mert bokáig ért a játék, de ennek örültünk, hiszen nagyon jól elvolt a gyerek sereg felnőtt kíséret nélkül is.
3-ra hívtuk a vendég sereget, a nagyszülők után Zsuzskáék érkeztek elsőként Natival, aztán Ákosék a két kispasival, de jöttek Andiék is a kis cukiság Flórával, aki majdnem a legkisebb volt, mégis mindenkivel barátkozott, Répuék 3 gyerekkel, Anitáék a két csajszival, Csillááék, akik szorgalmasan fotóztak helyettünk is, és viszonylag sokáig tűrték a gyerek zsivajt, és végül, de nem utolsó sorban megérkezett Reni Ábellel.
A délután csattanója az ajándék volt, drága vendégeink meglepték egyetlenünket egy trambulinnal. A sors ajándéka, hogy aznap pont tavaszi idő volt (előtte és utána is fagyott és havazott), úh miután Dávid üdvrivalgásban tört ki az apukák által a kertben össze is állított ugráló láttán, 1 órán keresztül ki sem lehetett robbantani onnan. Mivel ő volt az ünnepelt, folyamatosan ugrálhatott, körülötte vetésforgóban cserélődtek a gyerekek - nagyok és kicsik csoportja váltotta egymást.
Mikor sötétedni kezdett - nehézségek árán ugyan, de - betereltük őket újra a házba, ahol következett a gyerekek által legkedveltebb parti rész, a születésnapi torta. Saját magam meglepetésére is, öngyulladó gyertyákat sikerült vásárolnom, ami elfújás után 30mp-cel újra meggyújtotta magát. Vicces volt, nagyon tetszett az aprótalpúaknak. Jó kis este volt, Dávid nagyon boldog volt, mondta is, hogy nagyon örült a sok vendégnek, az ajándékoknak és jól érezte magát. Igaz, egy fél órán keresztül pakoltunk a szobájában a buli végén, mert bokáig ért a játék, de ennek örültünk, hiszen nagyon jól elvolt a gyerek sereg felnőtt kíséret nélkül is.
2013. március 3., vasárnap
Síelés - Hebalm (Ausztria)
Idén mentünk másodszor gyerekkel, csak ezúttal mindössze 4 órát utaztunk és nem lázas gyereket vittünk... Feb 25-én hétfőn indultunk együtt mindannyian - Baláék külön kocsival, velünk Évi Mami és Toncsi Papi. Délben megálltunk a határnál tankolni és enni, majd Dávid elaludt, és mire felébredt, majdnem ott voltunk. Ezt nevezem ideális utazásnak.
Mikor megérkeztünk, nem hittünk a szemünknek, ekkora havat talán még az életben nem láttunk. Eltakarítva több mint két méter magas volt, de alapból is úgy 1 méter. Első nap elkezdett újra esni a hó, éjszaka sem állt el, úh másnapra akkora lett, h a profi síelők is estek keltek benne. Feri az első napon meghúzta a térdét annyira, h egész héten nem tudott többet síelni. Panorámás apartmanokban laktunk, mi Zsuzskáékkal közösen, Baláék a szüleinkkel és Répáék barátokkal. Igaz, a hó olyan magas volt a teraszon, h sokmindent nem láttunk a panorámából.
Én már terhesen mentem, csak még nem volt publikus, persze az apartman társaink tudtak róla. Pár nap után már kissé feszült voltam a bezártságtól, mert síelést nem kockáztattam, főleg ebben a méretes hóban, ahol még a rutinosak is estek (Jenci, Bala, Feri stb.) A szálláson volt nagyszerű szauna is, de ugye ezt sem használhattam... Úh többségében sétálgattam, meg aludtam (még a beájulós időszakban), mikor Dávid is aludt (óriásiakat aludt napközben).
Volt velünk oktató is, az a Balázs nevű fiú, aki engem is oktatott 2005-ben. Ő azonnal felajánlotta, h érkezés után másnap reggel 9-kor Dáviddal kezd. Ennek annyira megörültünk és úgy megijedtünk, h több alkalommal nem ér majd rá Balázs a héten, h azonnal igent mondtunk. Később kiderült, h ez nagy hiba volt, ugyanis akkor még sűrűn esett hó, fújt a szél, sötét ködös idő volt, úh Dávid 15 perc után köszönte szépen, de nem akart tovább próbálkozni. Pedig nagyon ügyesen csúszott, egy lábon is, csak feltehetően rendesen elfáradt, mert ilyen időjárási viszontagságok között, ekkora hóban még nehezebb volt visszamászni a kiindulási helyzetbe. Ezzel a lendülettel annyira elment a kedve az egésztől, h a nyaralás hátralévő részében nem tudtuk rávenni arra sem, h legalább a saját bakancsában álljon rá a kis sílécre, pedig még a 2 éves Nati és a 3 éves Panni is csúsztak léccel, segítség nélkül ügyesen a gyerek gyakorlópályán.
Ettől függetlenül Dávid nagyon élvezte a hetet, játszott Natival, sokat szomszédolt Mamiékhoz, ahol játszott Lilláékkal, szépen elaludt esténként, úgy is, h Nati sokszor nyűgös volt, és nem akart aludni és ezt kiabálva, sírva tudatta szüleivel. Esténként mindig elmentünk sétálni, akkor a fiúk dobálták őket a pálya oldalán lévő rézsű magas havába, ezt nagyon élvezték.:) Teljesen beragadtak a hóba, sokszor egyedül ki sem tudtak mászni. Dávidnak nagyon tetszett még a gyerek pályánál lévő piros, hullámos csúszda, képes volt egy órán keresztül is csúszkálni rajta.
Mikor szombaton hazaértünk, megígértette velünk, hogy következő télen is eljövünk ide. Hát, meglátjuk, kistestvér mennyire lesz majd jó alvó...
Mikor megérkeztünk, nem hittünk a szemünknek, ekkora havat talán még az életben nem láttunk. Eltakarítva több mint két méter magas volt, de alapból is úgy 1 méter. Első nap elkezdett újra esni a hó, éjszaka sem állt el, úh másnapra akkora lett, h a profi síelők is estek keltek benne. Feri az első napon meghúzta a térdét annyira, h egész héten nem tudott többet síelni. Panorámás apartmanokban laktunk, mi Zsuzskáékkal közösen, Baláék a szüleinkkel és Répáék barátokkal. Igaz, a hó olyan magas volt a teraszon, h sokmindent nem láttunk a panorámából.
Én már terhesen mentem, csak még nem volt publikus, persze az apartman társaink tudtak róla. Pár nap után már kissé feszült voltam a bezártságtól, mert síelést nem kockáztattam, főleg ebben a méretes hóban, ahol még a rutinosak is estek (Jenci, Bala, Feri stb.) A szálláson volt nagyszerű szauna is, de ugye ezt sem használhattam... Úh többségében sétálgattam, meg aludtam (még a beájulós időszakban), mikor Dávid is aludt (óriásiakat aludt napközben).
Volt velünk oktató is, az a Balázs nevű fiú, aki engem is oktatott 2005-ben. Ő azonnal felajánlotta, h érkezés után másnap reggel 9-kor Dáviddal kezd. Ennek annyira megörültünk és úgy megijedtünk, h több alkalommal nem ér majd rá Balázs a héten, h azonnal igent mondtunk. Később kiderült, h ez nagy hiba volt, ugyanis akkor még sűrűn esett hó, fújt a szél, sötét ködös idő volt, úh Dávid 15 perc után köszönte szépen, de nem akart tovább próbálkozni. Pedig nagyon ügyesen csúszott, egy lábon is, csak feltehetően rendesen elfáradt, mert ilyen időjárási viszontagságok között, ekkora hóban még nehezebb volt visszamászni a kiindulási helyzetbe. Ezzel a lendülettel annyira elment a kedve az egésztől, h a nyaralás hátralévő részében nem tudtuk rávenni arra sem, h legalább a saját bakancsában álljon rá a kis sílécre, pedig még a 2 éves Nati és a 3 éves Panni is csúsztak léccel, segítség nélkül ügyesen a gyerek gyakorlópályán.
Ettől függetlenül Dávid nagyon élvezte a hetet, játszott Natival, sokat szomszédolt Mamiékhoz, ahol játszott Lilláékkal, szépen elaludt esténként, úgy is, h Nati sokszor nyűgös volt, és nem akart aludni és ezt kiabálva, sírva tudatta szüleivel. Esténként mindig elmentünk sétálni, akkor a fiúk dobálták őket a pálya oldalán lévő rézsű magas havába, ezt nagyon élvezték.:) Teljesen beragadtak a hóba, sokszor egyedül ki sem tudtak mászni. Dávidnak nagyon tetszett még a gyerek pályánál lévő piros, hullámos csúszda, képes volt egy órán keresztül is csúszkálni rajta.
Mikor szombaton hazaértünk, megígértette velünk, hogy következő télen is eljövünk ide. Hát, meglátjuk, kistestvér mennyire lesz majd jó alvó...
2012. december 8., szombat
Szobatisztaság - teljes siker!
Nov 5-ét követő napon tehát levettük róla a pelust. Reggel ugyan bepisilt, de félúton észrevette, és felébredt, úh a gumis lepedő alátét egyáltalán nem lett pisis, a lepedő kicsit, a hálózsák pedig félig. Emiatt persze éjszaka harcoltunk egy keveset, ő mondta pelus, én mondtam, nincs rá szükség, és ez így ment pár percig, mikor megértettem vele, h nagyon ügyes volt, mert észrevette, h jön a pisi, csak picit szólt későn. Így belement a pelus nélkül alvásba. És már egy hónapja egyszer sem pisilt be azóta! Sőt, tegnapelőtt este fél 10-kor közölte, h ő éhes (azt hiszem fejlődési ugrásban vagyunk, mert az utóbbi időben minden nap kétszer vacsorázik). Gondoltam, most már csak nem veszem ki a hálózsákból, igyunk tejet, az gyors és tápláló. Törpike is elfogadta az ötletemet, majd betolt úgy 3 deci tejet. Kissé aggódtam, h most mi lesz éjszaka, de ez a nagyon ügyes kispasi felébredt hajnali 5-kor, szólt, h pisilni kell, Apa kivitte, visszafektette, és aludt fél 8-ig. Azt hiszem, most már hivatalosan is szobatisztának tekinthetjük. :)
2012. november 5., hétfő
Éjszakai szobatisztaság - fejlemények
Folytatván előző bejegyzésemet, nov 1 és nov 5 között sem pisilt bele éjszaka a pelusba, ami számomra a totális rejtély, h gyerekek hogy tudnak működést váltani, vagy álmukban fejlődni.:) Úh azt hiszem, eljött a pillanat, mikor levehetjük róla ismét a pelust, ezúttal megfelelve a szakirodalomnak, miszerint érdemes megvárni, míg 1 hétig száraz pelussal ébred, aztán próbálkozni az éjszakai pelenka mentességgel. Folyt. köv.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






