Baláék beköltöztek

Ez volt a hétvége nagy eseménye. Rengetegen voltunk, így jól fel is avattuk az ebédlőt egy 13 fős ebédeléssel. Törpike élvezte, hogy szambázhat a nagy terekben. Amikor nagymama sétáltatta, akkor végre anya is tudott kicsit segíteni. Nagyon szép kis házikó, sokszor megyünk majd látogatni. :)

Alvó bajnok

Hétvégén megfáztunk, vagyis Dávid megfázott, és rám ragasztotta. Persze az is lehet, h én is megfáztam, csak kivártam a sorom. Ő náthásabb, én jobban köhögök. Ami viszont nagyon vicces, csak az első éjszaka ébredt föl - akkor sem arra, h nem kap levegőt, hanem arra, h betolatott a kiságy egyik sarkába és beszorult, nem tudott fordulni.

A következő nap - hétfőn? - már átaludta a teljes éjszakát (ez nem volt jellemző az utóbbi időben, min. 2 ébredés per éjszaka gyors visszaalvásokkal), még csak fel sem sírt, és ez az elmúlt két napban is ugyanígy tett. Reggel fél 7 - 7 között kel, pedig az utóbbi időben gyakoribb volt a 6 előtti ébredés. Sőt, nappal sztenderden másfél órát alszik 10 körültől és 40 percet délután. Délután nehezebben alszik el, többször babakocsiban, de ma sikerült kiságyban is elszuszókálnia. Anya nem mehet ki, de nincs más dolga, mint kiságy fölött csukott szemmel támaszkodni, amiért Kismuki hálából percek alatt elalszik.

A gyerekes élet apró örömei.:)

Anya első esti kiruccanása

És igen, megcsináltuk.:-) A café kör újra összejött, a tagok: Zsuzska, Anita, Márti, Kata, Réka és AMZS, na meg én, aki az esti összejövetelekről Kismuki születése óta rendre lemarad. De most eldöntöttem, bármi lesz is, ott leszek. Jencinek eddig még csak egyszer sikerült visszaaltatnia Dávidot, de bevállalta. Megbeszéltük, mit tegyen, ha sehogy nem megy, majd hazajövök. Este 8-kor már aludt, állítólag 9-kor és éjfélkor ébredt, amiből az egyiknél még fel is térdelt, de Jencinek sikerült rövid időn belül vissza altatnia mindkétszer. :-) Óriás sóhaj!

Annyira feltöltött ez az este, hogy még az sem zavart, hogy vágni lehetett a füstöt, hogy egy korty alkoholt nem ihattam, hogy negyed 2-kor feküdtem le, és Mukika hajnali 5:30-kor felsírt, majd aludt tovább, nekem viszont már nem sikerült, hogy 4 óra alvás után sem voltam félájult.

Újra önálló elalvás nappal

1 hónapja nem szoptatok nappal, csak reggel és este, 2 hete pedig már nem cicin alszik el délelőtt és délután Kismuki, újra bevezettük az önálló elalvást. Ez annyiban módosult a januári sikersztorihoz képest, hogy most nem jöhetek ki, amíg el nem alszik. Persze kijövök, próbálkozom, de semmi értelme, mert pont annyi percig sír állva a kiságyban, amennyit kint töltök. Amint bemegyek és lefektetem, megnyugszik, oldalra fordul, és dolgozik az elalváson. Mindössze arra van szüksége, h felette álljak, és így akár 5 perc is elég neki a szuszókához. Az eredmény így is dícséretes, csak a derekam törik ketté az állandó kiságyba lógástól.

A helyzet, h még mindig igényli a napi 2 alvást, sőt ezek egészen menetrendszerűen beálltak. Délelőtt 10:15 és 10:45 között alszik el, ébredéstől függően, délután pedig 3-kor dől ki és mostanában egészen rendszeres az 1 óra vagy annál több alvás. Az éjszakáink is egészen jól működnek, ha felébred, vissza tudom altatni percek alatt, csak magamat nem - még mindig nem tud Jenci váltani (bár egyszer már sikerült), úh az éjszaka átalvása még várat magára.

3 gyerek, 3 szoba (avagy családi Húsvét Szomódon)

Igaz Húsvét pont két hete volt, de pár sorral azért utólag is meg kell, hogy emlékezzek. Merthogy leteszteltük, milyen egy négyhetessel, egy egyévessel, és egy 3 és fél évessel egyszerre 80 nm-en. A legkisebbet gyakorlatilag semmi nem zavarta, 3 óránként evett kicsit, a többi időt alvással töltötte. Az egyéves is teljesen jól vizsgázott, nagyokat aludt, még a mobil kiságyban is, reggel fél 8 előtt ritkán volt fent. Egyik éjszaka felébredt 3/4 4-kor, és ugyan csak fél 5-kor aludt el, de én visszafekhettem az ágyba, nem kellett behajolni hozzá. Na ez akkor utoljára fordult elő, nem lett belőle rendszer sajnos. Lilla mindössze 1szer ébresztette fel nappal, mikor torkaszakadtából sikított, mert mami nem engedte be az alvó Dávidhoz.

Baláék 4en aludtak, ami nem volt kis teljesítmény, de a várakozásokkal ellentétben egészen nyugodt éjszakájuk volt. Legjobban mami és papi járt, akik a nappaliban aludtak jó nagy ágyon és még tévézhettek is.:)

Virrasztós éjszaka

Ma hajnali fél 3-kor Kismuki behívja anyát a szokásos segíts visszaaludni jajkiáltással. Anya épp nagyon mélyen alszik és ritka baromságokat álmodik, de azonnal talpon van. Mint mindig. Fejsimi, nyugtatás, visszaalvás - elégedetten nyugtázva a sikert, visszaoson a jó meleg ágyikóba. Mire újra felharsan a hívószó. Anya vissza, Kismuki próbál aludni oldalra fordulva, sikerül, anya ki, Kismuki ébred - és ez így megy egészen negyed 5-ig. A fáradtság jelei leginkább az ellilult lábakban és az egyre fogyó türelemben mutatkoznak meg. Anya kiborul negyed 5-kor, apa is ébren. Nem érti, anya miért nem türelmesebb. Majd ő bemegy. Na ezt ismerjük, bár anya durcásan bevágja magát az ágyba, még fel sem melegszik, mikor újra ő a soros. Marad a szopi. Működik, Mukika a kiságyban újra 5-kor. Anya félholtan és reszketve visszabújik az ágyba, magára teszi a közben útra kelt apa paplanját is, és várja, hogy visszatérjen az álom és a 37 fokos testhőmérséklet. Kb 6-kor már alszik is, 7-kor ébred, mert a kedves szomszéd gondosan végighúzza a 100 méteres járdán a kukát, ügyelve, hogy le ne menjen a betonról a kereke. 8-ig újra alszik, akkor érzi kelni kellene, mégiscsak munkanap, de a meggyőzés újabb félórát vesz igénybe. Kismuki 9:10-ig húzza a lóbőrt. Ő az alvás mai nyertese.

Rázós 2 hét

Lebetegedett. Életében először és pont a születésnapi bulija előtt. Pénteken elmentem fodrászhoz, Jenci jött velem, és elvitte sétálni a kispasit, amíg én visszaváltoztam nővé. Szél volt, sál nem. Szerintem ez okozta az estére már komolyodó hurutos köhögést, szerinte persze bárhol összeszedhette. Fulladásig köhögött, 2 óránként ébredt, nem is mertem a kiságyában hagyni, velem aludt. Hajnalra belázasodott, úh megkapta az első kúpot. Másnap sokkal jobban lett, így nem mondtuk le a bulit, csak értesítettük a gyerekeseket a köhögésről és rájuk bíztuk a döntést, jönnek-e. A kedve remek volt, a sok ember nem zavarta, sőt feltűnően jól érezte magát.
A köhögés viszont nem múlt.

Ezért úgy döntöttem, megpróbálom csillapítani. Stodallal. Mivel nem engedte, h beadjam, etetés közben becsempészte a kanalába a gonosz anya. Azt hitte szegényke, h jön az újabb falat, de szirupot kapott. Azonnal öklendezni kezdett, és az utolsó cseppig visszahányt mindent. Ez teljesen kiborította, engem meg rendesen megijesztett. Sajnos ez újra és újra előfordult, így újabb tanácsokat kértem, Stodal kiiktatva, Lándzsás útifű teszt alatt. Ezt már gondosan belekevertem a kajájába, amit úgy kellett belé erőltetni, de persze egy anya nem hagyja éhezni a gyerekét... A szirupos kaját nem ette meg, de elég volt egy nagyobb falat, ami ismét fuldoklást okozott, és jött az újabb hányás. Később felhívtam a doktornőt és megtudtam, h a legnagyobb hiba, h erőltetem a kaját. Szuper.

Nem volt több ötletem, de időm sem nagyon gondolkodni, mert hirtelen betámadott a hányós vírus. Szerencsére éjszaka jött, lefekvés előtt, altatás után. Hajnali egykor újra öleltem a wc-t, majd visszaaltattam a gyerekemet, aki időközben felébredt, majd megint öleltem a wc-t. Reggelre jobb lett, csak az erőm hagyott el. Délután megint szarul voltam. Ekkor fordultam sos nagymamai segítségért, mert már csak egyetlen dologra bírtam koncentrálni, és az az ágy volt. Másnap reggelre jobban lettem, akkor jött a hasmenés Dávidnál. Zöldes színű, leírhatatlan szagú trutyi, ami nyakig beterítette a testét. Napi min. 10 pelenkacsere, és legalább 5 átöltözés. Szerencsére óriásiakat aludt nappal és sokat ivott. És már az anyja sem erőltette az evést. Csak ivott és cicizett, hát mit mondhatnék..., ez annyira nem esett jól. De mindegy, mert neki igen. Köhögés, időnként hányás, nem múló hasmenés, pszichés rettegés a pelenkázó asztaltól. Meghozom a döntést: irány a doktornő. Előtte vizelet mintát veszek tőle, szegénynek egy merő kiütés és tiszta piros a popsija, én meg még ráragasztom az éles neylon tasakot, ami egy újabb bravúros anyai teljesítmény ugye. De legalább vittünk vizeletet. Vírus, tudtuk meg, diétáztassuk, igyon sokat, egyen normaflore-t, ha így sem múlik, kis Smecta.

Normaflore segített, szombatra hasmenés el. Köhögés marad, időnkénti hányás is. Vasárnap egész jól van, este időben elalszik, mert nappal nem tudom betenni a kiságyba. Két órával elalvás után fuldoklásra ébred, már sírni sem tud. Berohanok, kikapom a kiságyból és a nappaliig jutunk, mikor telibe hányja saját magát és a frissen zuhanyozott anyját. Már nagyon készen van, alig tudom megnyugtatni.

Hétfőn-kedden szinte semmit nem eszik az anyatejen kívül, le van fogyva az arca és a combja, lemegy a pocakja, kedden már csócsál egy kis zsömlét, és jókedve van, de éjszaka egy csomószor ébred, gondolom, az éhségtől. Szerdán eszik először újra, de még csak banános sinlacos pépet, és már 3. napja nem hány. Meggyógyult, bár még mindig köhög, de már nem merek szirupot adni...